A PHP Error was encountered

Severity: Notice

Message: Only variable references should be returned by reference

Filename: core/Common.php

Line Number: 257

Királybúza Liszt - 1Kg KBL-100
Árajánlat kérés
Sütipari termékek - Királybúza Liszt - 1Kg KBL-100
Magyar Családellátó Kft

Király lisztről röviden

30 év fejlesztése után egy olyan magas beltartalmú és magas fehérje hasznosulású liszt, hogy 3% marad el a marhahús fehérje hasznosulásától. 

Rendkívül magas ásványi anyag tartalom és mégis széles a sütőipari felhasználása. Piskóták, pizzák, kenyerek tészták leves habarások kalácsok elkészítésére is kiváló. Enyhén édeskés íz, kellemes illatvilág. Rendkívül jól kel és szinte alig terül sütéskor. 
Vegyszermentes gazdálkodás, mind növényvédelemben, mind tápanyag utánpótlásban. 

Bármilyen minőségi liszttel ajánljuk összehasonlítani. 

Jelentős üzleti előnnyel járhat azonnal felismerhető jellegzetes finom íze. 

Közepes árfekvését még gazdaságosabbá teszi, hogy a rendkívül magas fehérje tartalma miatt egy harmad tojás használat javasolt. (pl. piskóta). 



Durumot és tojást kiváltó liszt, magas daratartalommal.

  350Ft/kg
Ez a liszt sütőipari célokra a legjobb minőség. A király búza első és még egyetlen fajtajelöltje a VT Salvatio /megmentő/ uniós oltalom alatt áll. A régebbi lisztminősítések szerint A2-A1-es - javító - lisztminőség. A 2013-tól érvényes új szabályok szerint beltartalmában a prémium búza minőséget is magasan meghaladja. Felhasználható kelt tészták /pl. kenyér, lángos, pizza, kalács/, habarás rántás stb., sőt tojás nélküli tészta készítéshez is. Minden esetben rendkívüli kulináris élvezetet biztosít.

350 Ft/kg

A számok a lisztek elnevezésében, úgynevezett hamu tartalmat jelentenek, ami az ásványi anyag tartalomra utal. Gyakorlatilag az elégetett liszt után visszamaradó hamu jelzi az ásványi anyag tartalmat. Látható, hogy a teljes kiőrlésű tönköly liszt esetében a 300-as szám már magasabb ásványi anyag és szerves anyag tartalmat jelez, hiszen a teljes kiőrlésű lisztekbe a csírát, maghéjat is megőrlik, így rostban, vitaminban gazdagabbak.
Általában a lisztek E-,B-vitamint, káliumot, kalciumot, foszfort, magnéziumot tartalmaznak.Sokszor beszélnek arról az emberek, hogy minden föld ki van már zsigerelve. A kizsigereléssel csak részben egyet. Egy jó gazda, akinek a megélhetését adja a föld, gondját is viseli, hogy évről évre termelhessen.
Magas minőség alatt azt értjük, hogy valóban jó minőségű búzából készültek a lisztek, minden szintetikumokat nem tartalmaznak, ezért az áruk nem igazán hasonlítható össze egy teljesen más paraméterekkel rendelkező termékkel.
A Király búza fajt, a nemesítő, Varga Frigyes, nevezte el Triticum Rex-nek. Olyan beltartalmi, sütőipari és termeléstechnológiai  és kulináris élvezetet adó tulajdonságai vannak, ami miatt a legmagasabb minőségi kategóriába sorolható. Az ilyen minőségű búzát javító búzaként is alkalmazzák, ami annyit tesz, hogy a takarmány búzát (olyan közönséges búza, amelynek alacsony a fehérje- és sikér tartalma, rossz a sikérterülése és esésszáma)  étkezésre alkalmassá tehetik vele.
A félbarna liszt a malmi technológiából adódóan sötétebb, magasabb a hamu tartalma, nem két liszt keverékéből áll össze.
Minden lisztnek van ásványi anyag tartalma, a Király liszt, a Teljes kiőrlésű tönkölyliszt és a félbarna kenyérliszt ugyanúgy tartalmaz ásványi anyagokat.
Király Roland
Családellátó alapító

Varga Frigyes
gabonakutató-nemesítő

 

A Magyar Családellátó Szolgálat, hosszú előkészítés után, elkezdte forgalomba helyezni a kitűnő, Alföldön termesztett búzákból, alföldi malomban őrölt, saját márkás lisztjeit.

Célunk a természetes, adalékanyagmentes, igazi, régi-minőségi liszt újraélesztése.


Bevezető – a király búza, mint új faj

 

Az emberiség azon álma, hogy egy növényen belül álljon rendelkezésre harmonikusan szinte minden létfontosságú tápanyag /fehérje, szénhidrát, zsír, rost, vitaminok stb. jelentős része/ az emberi szervezet szükségleteinek megfelelően, az ezredfordulóra újra megvalósult. A mérsékelt égöv kontinentális területein létezett már az ősidőkben, az ókorban, talán még a középkorban is, csak az újkort követő népességrobbanással elfelejtettük.

Az utóbbi évtizedekre jellemző, hogy a civilizáltabb és tömegcikkfogyasztóvá vált társadalmak lakossága keresi a kiutat a „modern” világ hozta „áldások” következményei miatt. Mindez igaz a táplálkozási szokásainkra is.

Nemcsak divattá, de életviteli kérdéssé lépett elő az egészséges táplálékok iránti igény. Az EU minőségbiztosítási rendszerei legkifejezőbben az élelmiszer-termelés frontján próbálnak megvalósulni a „termőföldtől az asztalig” címen futó projektek keretein belül. Talán megnyílik a lehetősége annak, hogy a már iparszerűen előállított különböző vitaminkészítmények, fehérje-és táplálék-kiegészítők, adalékanyagok gyártása visszaszoruljon a sokszor kimutatott káros hatásaik és méregdrága áraik miatt. Igaz az is, hogy az „áldások” kiváltó okai az 50-60 éve /II. világháború után/ elterjedt fehérárus cereáliák /finomított fehérliszt/ túlzott fogyasztásából eredeztethetők.

A tudomány, a növénynemesítés világszerte próbálkozott és próbálkozik (irányított mutációk, besugárzások, portok-anthera kezelések, biotechnológiai génmanipulációk stb.) olyan növények előállításával, amelyek leginkább megfelelnek főleg az emlősök élettani igényeinek, az ember számára pedig funkcionális élelmiszer-alapanyagot jelenthetnének.

Ám az ember jelenlegi és közelmúlti módszerei – melyek figyelmen kívül hagyják az ökoszisztémát – az élővilág törvényszerűségeinek nem felelnek, így nem is eredményezhetnek hosszabb távon érdemi sikereket.

A profithajszolás, esetleg a talpon maradás érdekében megszűnt már az alapcél: az ember számára hatékony és egészséges táplálék biztosítása.

A legfontosabb élelmiszer-és takarmánynövényünk a búza. A jelenünkben ismert étkezési fajták zömének genetikai háttere a kb. 140 éve végrehajtott nemesítési tevékenységből származik. Az akkori módszerek a jelenlegiektől eltérően sokkal több empirikus ismeret felhasználását jelentették. Ennek következtében a termésátlagokat sikerült 25-40%-al megemelni, valamint a kialakított alkalmazkodó képesség révén több földrészen honosítani.

Azóta is a kalászos gabona nemesítése terén világszerte a XIX. században kialakított néhány tucat fajta kombinációiból nyerik döntő mértékben (már ha nem GMO-s) a legújabb korunk újabb és újabb fajtáit.

Azonban a genetikai háttér nem bővült, hanem csökkent!  Ebből adódik, hogy a búzatermesztés Európa közép-és nyugati részén csak úgy kifizetődő, ha mindent megadnak a növénynek (vagy még akkor sem) igényei szerint. Ezért a búza a természetben önmagában már életképtelen, következmény: különböző évjáratokban „érthetetlen” módon változik mennyiségben és minőségben (lényegében ez a helyzet a kukoricával is), jövedelmezővé legtöbbször csak akkor válhatott, ha a termesztési támogatásokat garantálták, és a dömpingek esetén az intervenciót hozzárendelték. Viszont intervencióra termelni lényegében öngyilkosság. Az intervenció funkciója a piaci zavarok levezetése, nem az, hogy az erre való termelést ösztönözzük. A termelési támogatások pedig a rendkívül magas költségszinten történő termelést hivatottak valamelyest a társadalom kárára jövedelmezővé tenni. A magas költségszintet lényegében az inputban megjelenő túlzott mértékű kemikáliák adják.  Ide tartoznak még a GMO-s vetőmagok, vagy az olyan vetőmagok melyek több lépcsőben nem szaporíthatók (pl. a hibrideké), azaz újra és újra csak a szabadalmasnak kedvezők.     Szükséges a társadalomnak olyasvalami, ami évtizedeken keresztül csak többlet kiadással jár? Igaz lenne a következő állítás? „ Az egészséges életmód csak a gazdagabbak kiváltsága”? Korántsem.

Vannak, léteznek igen széles genetikai alapokkal rendelkező búzafajok!

A nevük novum és király búzafajok.

 

Király búza

A Király búza egy teljesen új faj, lényegében fajhibrid. A spelta és a dicoccum (más szóval a tönke búza, melyből a durum is származik) keresztezett származéka. Egyesült benne a széles és nagyon széles genetikai háttér, ami az elmúlt időszak vizsgálatai szerint még szélesebb genetikát is eredményezett.

Az új fajban egyesült a tönköly életrevalósága, robusztussága, igen magas fehérjetartalma a tönke búza keménységével, kiválóan rugalmas sikér-szerkezetével és a

1. Király búza Szabadszállásnál 2012.

rendkívüli szárazságtűrésével. (A tönke búza volt az ókori Egyiptom és Babilon legjellemzőbb búzája.)  Nemesítői berkekben ismert a heterózis fogalma, mely azt jelenti, hogy bizonyos szülői tulajdonságok az utódokban hatványozottabban jelenhetnek meg. A király búza esetében ez a legtöbb vonalszármazéknál a rendkívüli magméretben és a hektoliter-tömegben nyilvánul meg. Ezen jellemzők eredményezték a faj névadását is. Hiszen a magméret alapján a búzafajok között király; ennél nagyobb szemű, tömegű és sűrűségű búzafaj jelenleg nincs.

 

Az új faj főbb gazdasági és termesztéstechnológiai jellemzői:

a közönséges búzát általában 25-50%-al meghaladó fehérjetartalom a szokásos számítás szerint (száraztészta-készítésnél tojásnélküliség!),

a fehérjealkotó aminosavak aránya eltér a közönséges búzáétól,

több fontosabb aminosav szintje 30-50%-al magasabb, de némelyik (pl. a hisztidin) 100-250%-al is eltér pozitív irányba,

a N-szorzója 7,90-8,30 közötti, míg a közönséges búza esetében 5,70-6,25-ös szorzóval számolunk,

a fehérje felszívódási hányados 95% körüli,

nedves sikér tartalma általában 32-45% közötti és a terülése leggyakrabban 0-3,50mm/ó (tésztánál optimális főzési tulajdonságok),

a lényegesen vékonyabb héjszerkezet magasabb őrlési kihozatalt eredményez,

a kemény magbelső miatt megfelelő őrlési technikával a száraztészta készítése érdekében lényegesen több semolina (dara) nyerhető,

a sok sárgapigment-tartalom - gyakran a durumot meghaladó – a tésztakészítésnél jelentős szempont (4,20-7,0mg/kg), (tojásnélküliség!),

rendkívül feltűnő az ezermagtömege és hektoliter-tömege (Emtg=54-75g, Hl=81-86kg),

a nagy szemek ellenére a vetőmag-dózis csak 110-160kg/ha, mert…

a bokrosodása általában 1,5-3,5 kalászt nevelő tő,

az aestivumtól lényegesen mélyebb a vetésmélység (6,50-7,50 cm),

tél-és fagytűrése változó; ezért a változatok életformája lehet őszi, átmeneti vagy tavaszi,

magassága változatos (80-140 cm), szárszilárdsága jó-nagyon jó, még a magasabb változatok esetén is csak aránytalan tőeloszlás és/vagy műtrágyázás hatására lehet probléma,

a tápanyag-utánpótlás megoldására csak az elővetemény alá történő szervestrágyázás ajánlott, vagy a neki szánt baktériumtrágyázás lehet alaptrágya, kiegészíthető lombtrágyázással, mert…

intenzíven feltárja a talaj természetes tápanyag-tőkéjét (a műtrágyázott és vegyszerezett = „halott” talajt nem szereti), a közönséges búza számára már hasznosíthatatlan „holtvizet” képes mobilizálni: jobb a lombozat retenciója és a gyökérzet szívóereje, ezért…

a szélsőséges időjárási viszonyokat (főként a szárazságot) az ökológiai adaptációja révén jól tolerálja, legtöbb változata kimondottan a félszáraz (semiarid) klímába illik,

betegségreakciói a vonalak tulajdonságai függvényében eltérőek,

érésük általában az igen koraitól a közép-középkoraiig.

Királybúza liszt, liszt